Nem az előzetes várakozások szerint alakultak a bosznia-hercegovinai általános választások, a választási bizottság előzetes eredményei szerint a bosnyák, a horvát és a szerb közösség voksolásai is hoztak meglepetéseket.
Vasárnap a Balkán két országában is választásokat tartanak. Az Európai Unió legszegényebb országában, Bulgáriában másfél év alatt negyedszer szólítják urnákhoz a választókat, mivel azóta egyetlen koalíciónak sem sikerült tartós kormányt létrehoznia. A listás, arányos választási rendszerben nyolc pártnak is jó esélye van átlépni a 4 százalékos küszöböt, de a felmérések alapján többségre képes koalíció ezúttal sem fog összejönni, miközben az ország egyre nagyobb gazdasági bajokkal néz szembe. Miközben Bulgáriában a káosz folytatódhat és mélyülhet el, Bosznia-Hercegovina a szétesés szélére jutott, amivel egyre fenyegetőbbé válik a XX. században már többször felrobbant lőporos hordó újbóli felizzása. A Daytonban nagy gonddal összerakott, rendkívül összetett államszerkezet minden szintjén választásokat rendeznek, és mindhárom etnikum – bosnyák, szerb, horvát – nagy eséllyel nacionalista vezetőket választ majd. Ez a szerbek és a horvátok esetén azt jelenti, hogy a szeparatista erők erősödnek meg, ami beláthatatlan következményekhez vezethet Magyarországtól határától nem is olyan messze.
A boszniai média beszámolói szerint Magyarország kormánya 35 millió eurós (kb. 14 milliárd forint) támogatást hagyott jóvá a boszniai Szerb Köztársaságban működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatására.
A Fitch Solutions elemzői szerint nem fognak eszkalálódni a Balkán etnikai feszültségei az ukrajnai orosz invázió miatt, még ha Moszkva meg is próbálja kihasználni ezeket. Az egyes államok közötti konfrontráció ellenére a kormányok el fogják kerülni az esetleges konfliktusokat, mivel a NATO- és/vagy az EU-csatlakozásra törekednek, valamint az országok gazdaságilag is összekapcsolódnak. Azonban a drágább import magasabb inflációhoz vezet majd, ami hátráltatni fogja a növekedést, és kockáztatja a politikai stabilitást.
Az Oroszország és Ukrajna között kialakult helyzet miatt, elővigyázatosságból az Európai Unió 500 fővel megnövelte a Bosznia-Hercegovinában állomásozó csapatainak, az EUFOR-nak a létszámát. Horvátország elnöke szerint nem alakulhat ki olyan helyzet, ami fegyveres konfliktushoz vezetne.
Saját igazságügyi rendszer bevezetéséről, egyben a szövetségi intézményrendszertől történő elszakadásról kezdődött vita a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjében szerdán, és csütörtökön már szavazhatnak is erről a képviselők.
Visszatérhetnek a boszniai szövetségi intézményekbe a szerb politikusok, de egyelőre csak azokban a döntésekben vesznek részt, amelyek közvetlenül érintik a boszniai Szerb Köztársaságot, ugyanakkor a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvétele folytatódik – jelentette ki Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja az N1 regionális hírtelevízió keddi beszámolója szerint.
Bosznia-Hercegovinában idén október 2-án általános választások lesznek – már ha addig nem bomlik fel az államszövetség. Az Egyesült Államok által tető alá hozott, 1995-ös daytoni megállapodás révén létrehozott törékeny békerendszer ugyanis 26 éve a legsúlyosabb válságát éli, miután az ország egyik entitása a kettő közül, a boszniai Szerb Köztársaság decemberben döntő lépést tett abba az irányba, hogy fontos jogköröket vegyen át a szövetségi kormányzattól. Ha ez bekövetkezik, megállíthatatlan folyamatok indulhatnak el a három nemzetiség lakta országban. A szerb entitás vezetője, Milarod Dodik az utóbbi időben egyre durvább retorikát folytat, a feszültség pedig folyamatosan nő Boszniában, sokasodnak a főleg muszlim bosnyákok ellen irányuló incidensek. Eközben több tízezren, főleg fiatalok vándorolnak el az országból az etnikai feszültségek és a nehéz életkörülmények miatt.
„Magyarország nem fogja adni a támogatását semmifajta szankcióhoz a boszniai szerbek vezetőjével, Milorad Dodikkal szemben. Ha lesz ilyen javaslat, meg fogjuk vétózni” az Európai Tanácsban – hangsúlyozta szombati Facebook-posztjában a magyar külügyminiszter azután, hogy német kollégája a héten szankciókat helyezett kilátásba Dodikkal szemben.
Megszavazta a boszniai szerb parlament pénteken késő este a nagyobb önállóságot, a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvételét, ami az országrész függetlenedésének első lépése lehet Bosznia-Hercegovinában. A képviselők arról szavaztak, hogy az országrész intézményei "átveszik" az országos igazságszolgáltatási, védelmi, biztonsági és adóügyi szervek jogköreit.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú szavazással meghosszabbította szerdán egy évvel az Európai Unió boszniai békefenntartó misszióját, de az erről szóló dokumentumból kihagyta a nemzetközi főképviselői hivatalra való utalást, hogy a határozatot Oroszország és Kína is támogassa.
Már több mint 25 éves a boszniai háborút lezáró daytoni béke, amely rendezni kívánta Bosznia–Hercegovina sorsát, de a többnemzetiségű államot továbbra is etnikai konfliktusok feszítik. A két entitás egyikének, a Boszniai Szerb Köztársaságnak az elnöke, Milorad Dodik mostanában olyan mondatokkal és lépésekkel hívja fel magára a figyelmet, melyek mintha a szerb országrész elszakadását készítenék elő. Csakhogy az egy-egy kisebb régióban is vegyes nemzetiségi összetétel miatt lehetetlen tiszta etnikai határokat rajzolni, az egyik entitás függetlenedése ezért beláthatatlan folyamatokat indítana el. Sokan már úgy érzik, a hangulat a boszniai háború előestéjéhez hasonlítható. Az ország a nagyhatalmak játéktere is egyben, és miközben a Nyugat szerepvállalása csökken, a vucici Szerbiáé és a putyini Oroszországé folyamatosan nő.
Nagy károkat okozhat a kereskedelmi háború.
A szabályozás újraírását követeli az Európai Központi Bank.
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
